A tavalyi Masters beszámolót azzal kezdtem, hogy minden idők legnagyobb létszámú nevezése érkezett a Pest megyei tornára (237), nos az idei lélekszámot épp egy tucat fejjel írta felül a 2014-est – csillapíthatatlan judólázban ég a világ. Szombat, Százhalombatta, 17. Hungarian Masters Open.
Zelenyánszki Szitu épp a födhöz ragasztja az egyik ellenfelét
További fotókért: KLIKK IDE!
Persze mindennek eljött a maga ideje. Ugye a lényeg inkább a számvetés volt, hisz csak eltelt egy év, és hát vajon mi a csudáért judózunk, ha nem a visszaigazolásért. A tatami azonban nem hazudik. Mert kocsmázni csapatostul is lehet, vagy kötelező, de amikor kimegyünk a szőnyegre, ott már nincs bratyizás, csak a legjobb társunk, azaz önmagunk. És erre a sportra is ráhúzhatjuk Mick Jagger örökbecsűjét, miszerint olykor jobb a színpadon lenni, mint egy orgazmus, de olykor jobb egy orgazmus, mint a színpadon lenni; most inkább az első verzére hagyatkoznék: azaz miután már ott vagy az ellenféllel szemben, megszűnik minden frusztrációd.
De odáig el kell jutni.
Ahogy ilyenkor lenni szokott, a legidősebbekkel kezdődött a nap. A csapat két üdvöskéje Zelenyánszki András, alias Szitu bácsi és Magyar Pali bácsi (a bácsizás tisztelet!) hozta is a papírformát – mindketten bearanyozódtak.
Szitu bá' első két küzdőfelét eléggé derekasan odaragasztotta a szőnyeghez, majd a döntőben a tavalyi világbajnokot technikázta le; Pali bácsi az első etapban egy felnyírt hajú öregfiúnak akasztott be egy iponnal, míg a következő ellenfele ki sem mert állni ellene.
Bereczki-Lázár Anita (balról) akcióban
Azt követően tatamira lépett Tóth Józsi bácsi is, aki egy sok danos mesterrel nézett farkasszemet. Versenytársunk mindkét küzdelemben elég szépen helytállt, csak úgy, mint Moka Szipaki István – az első csabai a kevesebb rutin, míg a másik csak a bűntetők miatt maradt alul. Nem mellesleg, történ egy újítás is a szabályzatban: amelyik súlycsoportban csak ketten indulnak, ott két győzelem kell az elsőséghez. Például Bereczki-Lázár Anita, egyetlen női harcosunk azért ment háromszor a küzdőfelével, mert két meccs után még csak ikszre álltak, azonban sajnos „csak" második lett.
Közben olykor a háttérben át-átsuhant egy focicsapat... mondanom sem kell, eléggé viccesen néztek ki, bizonyára ők meg ugyanezt gondolták a judósokról.
Na, bumm.
Vizsnyiczai Robi (jobbról) épp ellenőrzi, hogy Peter Bischof lélegzik-e még
Amúgy meg csudás volt ez a soknemzetiségű bajnokság: a szlovákok közös csoportképet csináltak a csehekkel; a németek az osztrákoknak, az oroszok az ukránoknak, a magyarok a székelyeknek stb. drukkoltak. S persze nem szabad elmenni a torna legemblematikusabb fazonja: a 215 centis, másfél mázsás, óriás fejhallgatót és KGB sapkát viselő német Peter Bischof mellett sem. Ráadásul Vizsnyiczai Robival, azaz Sovival addig-addig bischofoztunk egész nap, hogy a fő meccsében ki is kapta magának.
És bizony elfogultság nélkül mondhatom, hogy a Sovi-Bischof találkozó volt az egyik legextrább derbi. Hanem a legextrább.
Mintegy rajzfilm olyan volt, ahogy a 105 kilós, 180 centis Sovesz Gumó önmagát meghazudtolva pattogott az amúgy kenyérre kenhető lomha óriás körül. A meccs alatt a másik két szőnyegen le is álltak a küzdelmek. Vagy háromszáz szempár szegeződött rájuk. Fogni lehetett az erőt a levegőben.
Sovesz egyetlen lehetősége az volt, ha a földön landolnak. És ez egyszer be is jött neki. Az oldalbírók csak úgy futottak szanaszét a székeikkel, miközben a versenyzők a hátukon feküdve, csúsztak-másztak, mint a kapálódzó bogarak, és már szinte a parkettán voltak, amikor a magyarnak sikerült egy fojtást kiviteleznie, de sajnos a bíró szétszedte őket. Végül nyert a túlerő.
Gyáni János a BM Kano Judo SE mestere teljes mértékben büszke volt a csapatára, elmondása szerint évről-évre egyre jobb judót tapasztal náluk.
Egyéni eredmények
Aranyérmes: Magyar Pál (M7, 100kg), Zelenyánszki András (M8, +100 kg)
Ezüstérmes: Bereczki-Lázár Anita (F2, 63 kg), Moka István (M6, 73 kg), Tóth József (M7, 100kg)
Bronzérmes: Vizsnyiczai Róbert (M3, +100 kg)
Ötödik helyezett: Vizsnyiczai Richard (M4, +100 kg)
Hetedik helyezett: Kormos József (M4), Szentandrászki János (M3, +100 kg)
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2015
Forrás: Hir6.hu
Such Tamás írása)
