A huszonnégy éves Pongrácz Bence, a Városi Sportegyesület Dunakeszi judósa kijutott a 2023-as felnőtt Európa-bajnokságra, amely pénteken kezdődik a franciaországi Montpellier városában. Bence pénteken méri össze erejét Európa legjobbjaival. A VSD és a Gödi Hírnök írása.
– Mikor kezdtél el judózni?
– Tizenöt évvel ezelőtt, kilenc évesen – válaszolt Pongrácz Bence. – Apukám focizott, szerette volna, ha én is ezt a sportágat választom, de hamar kiderült, hogy nincs sok labdaérzékem. Anyukám testvére viszont judózott Újpesten, elvittek egy edzésre, és ott maradtam, nagyon megtetszett.
– Mikor kerültél a VSD-be?
– Dunakeszire edzőként kerültem, mert a VSD szeretett volna egy versenyzőkből álló csapatot is felállítani. A koronavírus-járvány alatt abbahagytam a versenyzést, edzőként dolgoztam, majd az egyesület vezetősége állt elő az ötlettel, mi lenne, ha náluk folytatnám a versenyzést. Örülök, hogy ismét a tatamira álltam, keményen elkezdtem edzeni. Az eredményeim igazolják, hogy jó döntés volt, hiszen most sikerült kijutnom az Európa-bajnokságra.
– Dunakeszin élsz?
– Sokáig laktunk a városban, de néhány évvel ezelőtt a szomszédba, Gödre költöztünk. Az edzéseim Budapesten vannak, szóval ott töltöm az időm nagy részét.
– Melyik az eddigi legnagyobb kihívás, amivel szembe kellett nézned a judokarriered során?
– Az eddigi legnagyobb kihívásom az volt, amikor csaknem két évet kihagytam. A visszatérés és az újra formába kerülés nagy feladatot jelentett.
– Ki a legnagyobb inspirációd vagy példaképed a judóban?
– Tóth Krisztián, az edzésmunkája és eredményei miatt a mai napig nagy példaképem.
– Milyen tanácsot adnál azoknak, akik hasonló célokat tűznek ki maguk elé a judóban vagy más sportágban?
– A legfontosabb tanácsom az lenne, hogy legyenek türelmesek és kitartóak a kitűzött célok eléréséhez.
– Hogyan készültél az Európa-bajnokságra?
– Egy nagyon intenzív időszakon vagyok túl, nem sokat voltam itthon, rengeteg táborban, versenyen voltam. Ebből a szempontból más volt a felkészülés, mint általában. Ezek a nemzetközi meccsek szükségesek voltak ahhoz, hogy meglegyen a szőnyegbiztonságom. Naponta két edzésem van, vagyis egy héten tíz, reggelente az erőnléti edzésen főleg futó- és súlyzós edzéseim vannak, délután pedig judózok, illetve technikai edzéseim vannak, illetve részt veszek a válogatott keret tréningjein is, a Tüzér utcában, a Honvéd judotermében. Emellett mentálisan is fel kell készülni egy ilyen erőpróbára, az egyesületnél van egy szakember, vele tréningezünk, hogy a mentális egyensúlyom is meglegyen az Európa-bajnokságra.
– Milyen elvárásaid vannak magaddal szemben Franciaországban?
– A legfőbb vágyam, hogy a legtöbbet hozzam ki magamból. Úgy szeretnék hazajönni Monpellier-ből, hogy ne maradjon tüske bennem, amin később rágódnék. Mindent megteszek, hogy a legjobb formában legyek. Célom, hogy a lehető legjobbat hozzam ki magamból, és a saját judómat szeretném a középpontba helyezni.
– Van-e valamilyen kabalád vagy rituáléd a verseny előtt?
– Nem igazán. A verseny előtti napon tartják a mérlegelést, ilyenkor az a lényeg, hogy meglegyen a súly. A küzdelmek napján nézem azt meg, hogy melyik ellenféllel kezdek, próbálok mindig csak az adott mérkőzésre fókuszálni, meccsről meccsre haladni előre.
– Van speciális étrend, amit követned kell?
– Természetesen személyre szabott étrendet kell követni. Próbálom tartani a súlyomat, ez egy feladat.
– Milyen hosszú egy judoversenyző karrierje?
– Ez a súlycsoport, amelyben én szerepelek, a hatvanhat kilogramm kis súly, itt intenzív, nagyon sűrű a mezőny. Úgy látom, a harmincas évek elejéig tud az ember úgy teljesíteni, hogy magabiztosan az élmezőnyben tudjon maradni.
– Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
– Szeretnék minél több versenyen részt venni, és szép eredményeket elérni. Ugyanakkor az olimpiai részvétel is egyik nagy vágyam.
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2023
Forrás: VSD
Somfai Kriszti írása
Gödi Hírnök
Fotó: MJSZ, Horváth György
Zalafotó, Nyakas Viktor
VSD)
