„Abszolút nehéz ágra került a magyar Ozsvár András az abszolút kategóriában, a B-csoportban együtt kellett küzdenie az olimpiai bajnok szovjet Szergej Novikovval, a KNDK kiválóságával, Kimmel, aki a nehézsúlyban a mi Varga Imrénket győzte le, továbbá Angelo Parisivel, a francia Európa-bajnokkal... És a belga Van De Walléval, akit eddig is nagyszerű cselgáncsozónak ismertünk, néhány nap óta azonban már olimpiai bajnokként is tisztelhetünk.” Nyolc nap múlva kezdődnek Tokióban az olimpiai judotorna küzdelmei. A hátra lévő napokban az Arcanum segítségével, a korabeli sajtóbeszámolók alapján felidézzük a magyar judosport eddigi érmeinek történetét. 3. rész: 1980, Moszkva. Ozsvár András bronzérmes!
Moszkva, 1980. augusztus 2.
„Nos, a magyar versenyző, ami után bírói döntéssel legyőzte a lengyel Reszkót, éppen Van De Walle ellen folytatta. Ahogy mondani szokás, a mérkőzésből nemigen derülhetett ki, hogy kettőjük közül melyik az olimpiai bajnok...
A belga judós pattogott, körülugrálta versenyzőnket, aki öreguras nyugalommal szemlélte ellenfele táncát. Amikor aztán élesbe fordult a dolog Van De Walle támadása révén, igen határozottan lépett közbe: elvetődve hajtott végre bokadobást, amelyre öt pontot (jukó) kapott. Kis belső horog következett három pontért (koka). És ezután Ozsvár már szabályszerű bemutatót tartott...
Támasztott gánccsal hátsó horogledöntést mutatott be, amelyre már hét segédpontot (vazari) kapott. A sikeres akciót mintegy két másodperccel a mérkőzés befejezése előtt (fölényesen győztes pocízióban) megismételte. Ez is vazarit ért. A két vazari pedig ippont jelent, azaz tiszta győzelmet, k. o.-t, két vállat – kinek mi tetszik... Hatalmas siker!
És ekkor következett a francia Parisi. Itt azonban álljunk meg egy pillanatra! Az abszolút kategória versenyének megrendezésével a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség nem nyer szépségdíjat... Huszonegy cselgáncsozót neveztek a viadalra, és napokkal az egész verseny kezdete előtt már a sorsolás is megtörtént.
Az abszolút kategóriában azonban nagyobb részt azok a judósok vesznek részt, akik korábban más súlycsoportban már szerepeltek. Ezért nagyon gyakran előfordul, hogy többen visszalépnek. Most sem volt másképpen. Az elvileg huszonegy résztvevőből nem állt tatamira a svájci Zinniker, a jugoszláv Kovacsevics és a svéd Ekberg. Így, emiatt Ozsvárnak például úgy kellett megmérkőznie Parisi ellen, hogy a francia ellenfél Kovacsevics visszalépése és a sorsolás alakulása folytán még egy találkozót sem vívott, amikor Ozsvár már kettőt is. Példátlan! Parisi egyetlen mérkőzés nélkül már a legjobb négy között volt csoportjában. Tisztább lett volna a verseny, ha újra sorsolnak...
Ezen azonban már ne keseregjünk! A lényeg az, hogy az egyébként kitűnő formában levő francia versenyző egy kontraakció révén három pontot (koka) kapott, s ezzel – nagyon szerény különbséggel – le is győzte Ozsvárt.
Azt, hogy Parisi micsoda formában küzdött, azt az első számú esélyes, a szovjet Novikov ellen bizonyította be a csoportdöntőben. Novikov egy ledöntéssel minimális előnyre tett szert, Parisi válldobással egyenlíthetett volna, ám akcióját a bírók nem értékelték. Ekkor újabb válldobást indított, amely nyomán Novikov félreérthetetlenül a hátára zuhant. Ippon! Ezzel Parisi csoportgyőztesként döntőbe jutott, a három tiszta győzelemmel ugyanoda érkező NDK-beli Lorenz ellenfeléül.
Ez a győzelem azonban egyben azt is jelentette, hogy Ozsvár András a bronzéremért mérkőzhetett meg a szovjet Novikovval. Ozsvár kis belső horogdobásával kezdődött a bronzéremért vívott találkozó, este a Luzsnyiki-sportkombinát csarnokában. Az akciót a bírók hárompontosra értékelték. Nem gondoltuk, hogy ez az akció elegendő lesz a bronzéremhez...
A hétperces mérkőzésidő természetesen ennél sokkal nehezebben telt el. Akciója után Ozsvárnak azonnal fejen átdobást kellett hárítania. Sikerült. Nagy taktikai csata kezdődött, amely természetesen kevesebb látványosságot adott. A hazai nézők olykor fütyültek is, hiszen legjobbjuktól több aktivitást, nagyobb lendületet vártak. Mindkét versenyzőt első fokozatú intésben részesítették a bírók.
Az utolsó másfél percben Novikov ismét támadni próbált. Újabb fejen átdobást hárított Ozsvár, majd a rövid földharcban felül tudott kerekedni. Az utolsó fél percben a magyar versenyző imitált támadását fütyülte a közönség, a másodpercek azonban ezzel is teltek.
Novikov láthatóan összetörten, kedv nélkül cselgáncsozott, és így Ozsvár András biztosan szerezte meg a bronzérmet.
Dr. Sárközy Dezső elégedetten mondta a mérkőzés után: „Megvan a második bronzérmünk is, és ezzel pontjaink száma tízre emelkedett. Összességében elégedettek lehetünk, de sokkal jobb is lehetett volna a szereplés, ha Vargának az első napon sikerült volna megszereznie a papírforma szerint neki járó érmet... A csapat csak később jött lendületbe, és ezt érmekkel bizonyítani tudta.”
A döntőben az NDK-beli Lorenz valamivel kezdeményezőbb volt, és aktivitását azzal díjazták a bírók, hogy egyhangú döntéssel győztesnek hozták ki Parisi ellen. A döntő hét perce alatt egyetlen akció sem esett...
ABSZOLÚT KATEGÓRIA. Olimpiai bajnok: Dietmar Lorenz (NDK), 2. Parisi (Franciaország), 3. Ozsvár András (Magyarország) és Mapp (Nagy-Britannia), 5. Novikov (Szovjetunió) és Cend-Ajuus (Mongólia).
Cselgáncs válogatottunk vitathatatlanul legsúlyosabb egyénisége Ozsvár András. Testméretei tiszteletet parancsolnak. Száznyolcvankét centiméter magas, száznegyven kilós, a Bp. Honvéd nehézsúlyú versenyzője.
Tulajdonképpen Varga Imrével ők ketten határozzák meg hazánkban a két felső súlycsoport (a nehézsúly és az abszolút kategória) profilját. Úgy tűnik, válogatottunk vezetői helyesen döntöttek, amikor az abszolút kategória judogiját erre a huszonhárom éves óriásbébire bízták.
Pedig igazán nem volt szerencsés a sorsolása. A lengyel Reszko amolyan étvágygerjesztőnek tűnhetett a délelőtti selejtezők során. Utána azonban csupa nagy sztár. Először a 95 kilogramm győztesét, a belga Van De Wallét győzte le imponáló fölénnyel, majd alulmaradt a Moszkvában ugyancsak olimpiai bajnoki címet szerző Parisival szemben.
A bronzéremért vívott küzdelemre azonban újra összekapta magát, és legyőzte az 1976-os olimpia nehézsúlyú bajnokát, a szovjet Novikovot. A junior Európa-bajnoki cím után olimpiai bronz kerül Ozsvár András vitrinjébe.”
OLIMPIAI HELYEZÉSEINK
ARANYÉRMES (1)
Kovács Antal (1992, Barcelona)
EZÜSTÉRMES (3)
Hajtós Bertalan (1992, Barcelona)
Csák József (1992, Barcelona)
Ungvári Miklós (2012, London)
BRONZÉRMES (5)
Tuncsik József (1976, Montreal)
Kincses Tibor (1980, Moszkva)
Ozsvár András (1980, Moszkva)
Csősz Imre (1992, Barcelona)
Csernoviczki Éva (2012, London)
ÖTÖDIK HELYEZETT (11)
Hetényi Antal (1972, München)
Szepesi István (1980, Moszkva)
Bujkó Tamás (1988, Szöul)
Hajtós Bertalan (1988, Szöul)
Dubovszky István (1988, Szöul)
Wágner József (1992, Barcelona)
Csák József (1996, Atlanta)
Kovács Antal (1996, Atlanta)
Karakas Hedvig (2012, London)
Joó Abigél (2012, London)
Ungvári Miklós (2016, Rio de Janeiro)
HETEDIK HELYEZETT (12)
Szabó Ferenc (1972, München)
Csák József (1988, Szöul)
Gyáni János (1988, Szöul)
Gránicz Éva (1992, Barcelona)
Hadfi Dániel (2008, Peking)
Csernoviczki Éva (2008, Peking)
Baczkó Bernadett (2008, Peking)
Mészáros Anett (2008, Peking)
Bor Barna (2012, London)
Csernoviczki Éva (2016, Rio de Janeiro)
Karakas Hedvig (2016, Rio de Janeiro)
Joó Abigél (2016, Rio de Janeiro)
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2021
Forrás: Arcanum
Népsport)
