Nehéz a korona. Nem könnyű felvállalni a favorit státuszát, és nem könnyű önvizsgálatot végezni, amikor még friss a vereség. Huszonnégy órával korábban még Özbas Szbas volt a királynő. Már nem az. Bátran kell beszélni egy olyan kudarcról, amire senki sem számított. Bátran és őszintén – a Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) cikke az ifjúsági olimpiai bajnok, junior világ- és Európa-bajnoki Özbas Szofiról, aki az ötödik helyen végzett az idei olbiai korosztályos világbajnokságon.
Szofi nem tartozik azok közé, akik feleslegesen szólnak. Időbe telik gondolkodni, összegyűjteni az ötleteket, következtetéseket. Csak akkor mondja ki, hogy mire gondol, ha komolyan gondolja. Ez a kulcsa az életének. Mindennek a kulcsa.
Először azonban egy kis történelem! Üstökösként tűnt fel a judosportban. A magyar versenyző világ- és Európa-bajnoki címeket nyert minden korosztályban, sőt, ifjúsági olimpiai aranyat is szerzett. Tizenkilenc éves korában már aktívan részt vett a Judo World Tour-sorozatban, és jelen volt a tokiói olimpián is. Más szóval: fiatal veterán.
„Szükségem volt egy kis szünetre Tokió után – magyarázza. – Sokan nem értették, de határozott voltam a döntésemben. A tanácsok szükségesek, de amennyire a csapatom mindent megtesz az érdekemben, senki sem tudja igazán, hogy mit érzek. Tudtam, hogy le kell állítanom magam.” A versenysportban – mint minden másban is – egyensúlyra van szükség.
Szofi élete kopernikuszi fordulatot vett az elmúlt évben. Szolnokról, egy hetvenezer lakosú városból származik, de Budapestre költözött. Más szavakkal, új várost, új klubot, új környezetet és a függetlenséget kellett megszoknia. „Most egyedül élek egy lakásban. Eleinte bonyolult volt, de most már megszoktam és tetszik.”
Az újhoz és az ismeretlenhez való alkalmazkodás mellett a pályafutásában új kapuk nyíltak előtte, de nem mondott le ezek miatt a junior kategóriáról.
„Az enyém volt a döntés, hogy Olbiában induljak. Ez az utolsó évem juniorként, ezért szerettem volna tatamira lépni, megvédeni a két évvel ezelőtt elnyert címet.”
Ismeri már a legjobbak világát, sőt, tavaly bronzérmet szerzett a budapesti Grand Slamen. Ez annak bizonyítéka, hogy már ismeri a két kategória közötti különbségeket. „A taktika mindenható jelenléte az olimpiai viadalokon felkeltette a figyelmemet. A mérkőzések kilencven százaléka aranyponttal dőlt el. A juniorok támadóbbak, a judósok mennek előre, az ippont keresik. Ezt szeretem, mert ezt a judót érzem és gyakorlom.”
A junior-világbajnokság az ipponok svédasztala. Az emberek pihenés nélkül támadnak, keresik az éles helyzeteket, és a legagresszívabbak hajlamosak nyerni. Szofi második kiemeltként, a világbajnoki címmel a zsebében érkezett, a legjobbak világát is ismerve, több tapasztalattal felruházva. Az első párharca megerősítette a jóslatokat: ippon huszonkét másodperc után. Minden simán ment. A következő sem tartott sokáig. Aztán összefutott a hollandok végül aranyérmes versenyzőjével, Joanne van Lieshouttal.
„Nem aludtam jól” – mondja Szofi. Ez nem meglepetés. A vereség nem ízletes étel, különösen akkor, ha az esélyek az ellenkező irányba mutattak. „Általában legalább három napra van szükségem a küzdelmek elemzéséhez. Jelenleg nem tudom, mit csináltam rosszul, de elmondhatom, nem hiszem, hogy jobb volt nálam.”
Nos, a holland lány jobb volt, ez a tatami igazsága. Pozitív a dolgok elemzése és a hibák elfogadása, kijavítása is, de ennek az aspektusnak semmi köze a fizikaihoz, ez mentális terület, pszichológia, és Szofi szereti ezt.
„Nagyon érzelmes vagyok. Visszatekintve aggódom. Vicces, mert a lelki erő az, ami különbséget tesz a siker és a kudarc között. Az én esetemben tudom, hogy a mentális aspektus egyszerre az erősségem és a gyengeségem. Ismerem magam. Hosszú időbe telik, amíg döntéseket hozok, és ha egyszer úgy döntök, hogy teszek valamit, még mindig képes vagyok hezitálni.”
A hibák felismerése az érettség és a megértés jele, mindenképpen döntő lépés az egyensúly megteremtésében, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy magasabb célokat érjenek el. „A kétség befolyásolja a sikerhez fűződő kapcsolatomat. Ezért érdekel a pszichológia, mint tudomány és kutatási terület. El fogom kezdeni az egyetemi tanulmányaimat, és amikor kilépek a judóból, azt hiszem, ennek a tudománynak szentelem majd az életemet. És miért ne a sport területén?”
Az egyik dolog, amit már megtanult, az, hogy a saját érzéseire hallgat, megnyitja az elméjét más nézőpontok előtt, és olyan embereket talál, akikben megbízhat.
„Alapvető fontosságú, hogy a judós, különösen a legfiatalabb sportoló, jól körül legyen véve, és legyen legalább egy személy, akiben vakon bízik. A végső döntés az övé, de tudnia kell, hogyan és mikor kell hallgatni másokra, mert nagyon nehéz általános elképzelést és semleges szemléletet kialakítani önmagáról.”
Szofi szeret lépésről lépésre haladni, rohanás, sietség, de megállás nélkül. Most itt az ideje, hogy a judo legmagasabb szintjére fókuszáljon, a felnőtt korcsoport következik, amelynek Szofi már részese. Mivel kételkedik, bizalomra és bizonyosságra van szüksége, talán az a legjobb, ha egy példaképre koncentrál.
„Clarisse Agbegnenou a példaképem, kétségtelen! Persze, lenyűgöző eredménylistával rendelkezik, de számomra nem ez a legfontosabb. Azért tekintem a példaképemnek, mert emberséges, mindig tisztában van másokkal. Tokióban találkoztunk, nagyon kedves szavakat mondott nekem, később írt is nekem. Ezek fontosabbak, mint a sporteredmények.”
Clarisse mindent tanulmányoz, ami a life coachinghoz kapcsolódik. A karrierje végén ennek akarja szentelni magát. Szofi szereti a pszichológiát, és ezek a tevékenységek összefüggnek egymással, mert közük van a mentális aspektushoz, az élet alapjaihoz, amelyek megváltoztatják a sportot.
Már tizenkilenc évesen pontosan elképzelni, hogy mit kell tennünk a jövőben, igazi győzelem. De a megvalósítása időbe telik. „Nem sietek – válaszolja Szofi –, lépésről lépésre kell haladnom a nagy célok elérése érdekében.”
Az olbiai egy sportvereség volt, amely már tanulság a jövőre nézve. Ami az egyik oldalon elveszett, a másik oldalon megszerezhető. Ha ezt Özbas Szofi magával viszi Olaszországból, akkor azt mondhatjuk, hogy újabb lépést tett a sorsa felé. Amelyet ő maga épít.
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2021
Forrás: IJF
Fotó: IJF, Gabriela Sabau)
