Egyes cégek étrend-kiegészítőket hoztak forgalomba, visszaélve az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) nevével, azt jogosulatlanul tüntették fel a termékeken. Tiszeker Ágnes óva int: „legjobb tudásunk szerint igyekszünk segíteni, de a felelősséget és a döntést nem tudjuk átvállalni a sportolótól.”



A doppingellenes küzdelem legellentmondásosabb és egyúttal legkevésbé megfogható területének számít az étrend-kiegészítők kérdésköre. Már maga a fogalom is értelmezési nehézségeket vet fel, és különféle trükközési lehetőségeknek nyit utat. Mivel a hatályos rendelet csak az élelmiszerként előállított és forgalmazott étrend-kiegészítőket vonja hatálya, egyúttal bejelentési kötelezettség alá, a gyártó (forgalmazó) választhat olyan elnevezést, amellyel kiveszi a terméket a szakértői kontroll alól.

A bejelentés-köteles étrend-kiegészítők nyilvántartásba vételéről az OÉTI igazolást ad ki, amelyen az OÉTI-iktatószám mellett a nyilvántartásba vétel sorszáma található. A szakvélemény kiadásával az OÉTI egyrészt igazolja, hogy a vizsgálati mintával megegyező és a megadott adatoknak megfelelő termék kielégíti a vonatkozó rendelet által támasztott követelményeket. Másrészt az OÉTI-szakvélemény feljogosítja az előállítót (forgalmazót), hogy a termék csomagolásán a szakvéleménnyel ellátott termékekre vonatkozó OÉTI nyilvántartási számot, valamint az alábbi szöveget feltüntesse: „Az OÉTI által értékelt és szakvéleménnyel ellátott termék”. (Ez alatt a link alatt találhatók a bejelentett, itt pedig a forgalomba hozataltól eltiltott étrend-kiegészítők.)

Azonban, ahogy arra dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője figyelmeztet: „az OÉTI általi nyilvántartásba vétel a dopping szempontjából nem jelent semmit. Önmagában attól, hogy egy terméken rajta van az OÉTI pecsétje, még nem lehetünk biztosak abban, hogy nem tartalmaz tiltólistát szert, a doppingmentesség vizsgálatára ugyanis az OÉTI-nek nincs kapacitása. A sportoló persze hivatkozhat arra, hogy a tiltott szer nem volt feltüntetve az összetevők között; a cég mossa kezeit, a versenyző pedig – hosszú és bizonytalan kimenetelű bizonyítási procedúra után – legfeljebb a büntetés mérséklésében reménykedhet, a doppingvétség mindenképpen fennáll.”

A WADA (nemzetközi doppingellenes szervezet) állásfoglalása szerint: „A megfelelő étrend fedezi a sportolók szükségleteit, így a táplálék-kiegészítők alkalmazása csak orvosi ellenőrzés mellett javasolt, orvosilag alátámasztott hiányállapotok esetén. A WADA azért sem ajánlja a táplálék-kiegészítők használatát, mivel azok tiltott, a doppinglistán szereplő anyagokat tartalmazhatnak, melyeket sok esetben a táplálék-kiegészítők címkéjén nem tüntetnek fel, és így pozitív doppingvizsgálati eredményhez vezethetnek.”

A WADA kódexe az objektív felelősség elvét követi: abból indul ki, hogy az étrend-kiegészítő alkalmazása kizárólag a sportoló felelőssége. Ugyanakkor 2015. január 1-jétől módosul a kódex: a szándékos mellett megjelenik a nem szándékos doppingvétség kategóriája (előbbiért négy, utóbbiért két év eltiltás jár), és a táplálék-kiegészítők fogyasztásából származó doppingvétség automatikusan nem szándékosnak minősül majd.

Tiszeker Ágnes elmondta, tömegével érkeznek hozzájuk sportolói megkeresések, véleménykérések arról, hogy adott termék tartalmaz-e tiltólistás szert. „Hosszú órákat töltünk azzal, hogy átnézzük a hozzáférhető nemzetközi adatbázisokat, táplálék-kiegészítők bevizsgálását végző laborok, nemzetközi gyógyszer felügyeleti hatóságok honlapjait, és más országok doppingellenes csoportjaival is együttműködünk. Átérezzük a helyzet átláthatatlanságát, és a legjobb tudásunk szerint igyekszünk segíteni, de a felelősséget és a döntést nem tudjuk átvállalni a sportolótól.”

 
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2014
Forrás: Utanpotlassport.hu
Dudás Gabriella írása)