A filmművészet jelentős alkotása a Csillagok háborúja, amely a kutatók szerint példanélküli, mai napig is – évtizedeken át tartó – jelentős hatást gyakorolt különböző emberi társadalmakra. A titok nyitja a Jin-jang filozófiára épülő sötét és világos erő megjelenítése a filmben.




Mivel valóban a hétköznapokban megjelenő valóság, a jóindulatú és kegyetlen vetélkedés – az emberek felfigyeltek a filmre – várva a tanítást és a világos erők győzelmét, mint minden elnyomott erő. Ráadásul szaktanácsként a judo szóról nevezték el a jedi lovagokat, mert a judo eléggé közismert és békés filozófiája megegyezik a filmben szereplő világos erő filozófiájával.

Nem véletlen a jedi és a judo öltözet hasonlósága. Vagyis a mai judo tanítványok ősi jedik a filmművészet alapján. Az alábbi elemzés európai ismeretek alapján közelíti meg az erő sötét és világos oldalát. Bizonyára szárazabb a misztikus lepel nélkül, de titkokat felfedő.

A sötét és világos erők jellemzői


Kegyetlen, állati (ösztönéleti sikerparancsokon alapuló) egyéni kiválasztódás elvére épülő igazságok
Fájdalommal járó, kegyetlenséget felvállaló viselkedés
Önző, kirekesztő, gyengéket elnyomó
A kegyetlenséget kerülő közösség érvényesülésesének elvére épülő emberi (civilizációs kultúrára épülő) igazságok
Fájdalom nélküli, kegyetlenséget kerülő viselkedés
Segítőkész, együttműködő, gyengéket védelmező

Környezettől függő erőterek


Erőforrásokban szűkölködő, vagy elégtelen környezetben tömeges szinten - a magas vetélkedési kényszer miatt a kegyetlen, természeti igazságok működnek - néhány kivételtől eltekintve.
„Kaparj kurta neked is lesz.” „Aki támadni akar, könnyen talál botot.”
Erőforrásokban bővelkedő, vagy elégséges környezetben tömeges szinten - az alacsony vetélkedési kényszer miatt a kegyetlenséget kerülő emberi igazságok működnek.
„Élni és élni, hagyni.” „Békés folyónak virágos a partja.”


A sötét ösztönös erő működése


Elavult ösztönéleti parancsokat adnak – magas szinten együttműködést igénylő, nagy létszámú emberi társadalmaknak – önző, kirekesztő, gyűlölködő, gyengéket elnyomó, korrupciós zavarokat okozva a társadalmi erőtérben (lásd: háborúk, diktatúrák, munkaerőgyarmatok).
Természeti katasztrófát okoz az önző profitorientációs iparműködés és emberi fogyasztás, illetve a környezeti terhelhetőséget figyelmen kívül hagyó emberi faj szaporodása (lásd: klímaváltozás okai) - ami az emberi faj pusztulását is okozhatja.


A világos civilizációs erő működése


Folyamatosan nő az átlagéletkor a civilizációs kultúra miatt
A jóléti társadalmakban a civilizációs fogyasztói és munkavégző kultúra miatt sérül a szaporodási hajlandóság és elöregedő - csökkenő létszámú társadalmak jönnek létre
Az emberiség génkészlete folyamatosan romlik a kiválasztódási kényszer (rátermettebb szaporodik) kegyetlen természeti igazság elvének elhagyásával
Civilizációs betegségek jelentek meg a szénhidrát túlsúlyos táplálkozási és ülő életmódú mozgáskultúra miatt.

A világos és sötét erők harca


Jelenleg globálisan a kegyetlenséget felvállaló ösztönös, sötét erők hatnak többnyire a vetélkedési kényszer miatt.  A vallási parancsok, törvények, erkölcs civilizált kultúrát építő – segítőkész, együttműködő, gyengéket védelmező törekvéseit felülírják rendre az önző, kirekesztő, nyerészkedő, gyengéket elnyomó viselkedésformák – kegyetlen társadalmakat szülve.

Győzhet a kegyetlenséget kerülő kulturált világos erő, amennyiben fenntartható fejlődésű zöld technológiával, születésszabályozással és egészségvédelemmel – a természeti környezettel és egymással – magas szinten együttműködő globális társadalmat hoz létre. Az elavult állati ösztönéleti programjain túllép, vagy legalább erőteljesen szabályozza azt. Ez szinte lehetetlen feladat tömeges szinten, mert az élőlények együttélését vizsgáló szociobiológia szerint hatvan-százhúszezer évente öt százalékot tud változni az ösztönös viselkedés, ezért az ember ma még a tudósok szerint – többnyire ösztönös cselekedetei alapján – csak kultúrát építő állat.

Talán ezért is célozzák az ázsiai meditációk és egyes vallási parancsok a vágyaktól (gyarló, gúzsba kötő, féltést és félelmet adó ösztönéleti hajlamoktól) történő megszabadulást harcosoknak, papoknak. Ez a törekvés tömeges szinten nem működő igazságot hozna létre, - a tudósok szerint - mert az emberi faj az önfenntartó és szaporodási vágya nélkül kihalna.

Az élet értelme, célja a sötét és világos erők harcában

Bár a filozófia a mai napig zavarban van az élet értelmét illetően, érdemes idézni a tudományok, vallásirányzatok, dráma művészet megállapításait.

Tömegek számára az élet értelme működő igazságként a sikeres utódok száma a szociobiológia szerint.
Egyének számár az élet értelme a hasznosság tudata, a szociológia szerint. Az élet értelme lehet felszabadító igazságként az önmegvalósítás  a pszichológia, vagy a vágyak feletti szellemi szabadság a különböző vallásirányzatok szerint.

Az élet értelme a küzdeni tudás is, ahol a világos és sötét erők küzdenek bennünk az emberré válás folyamatában, ahogyan ezt Madách Imre Az ember tragédiája színművében megírta egy mondatában: „Ember küzdj és bízva bízzál!”


 
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2015
Forrás: Horváth László judo szakedző)