Jamasita Jaszuhirót talán már senkinek sem kell bemutatni. A judovilág igazi legendája, világszerte ismert alakja, aki a hohhoti Grand Prix-viadalon adott hosszabb interjút a Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) munkatársainak. A Japán Judo Szövetség elnöke természetesen a 2020-as tokiói olimpia kapcsán is megszólalt.
– Az olimpia különleges esemény egy sportoló életében. Az ön számára miért volt kiemelkedő verseny az olimpia, miben különbözött a többi erőpróbától?
– A judosport világszintű fejlődése összekapcsolható az olimpiai játékokkal, azzal, hogy a világ legnépszerűbb sporteseményén négyévente a mi sportágunkkal is találkozhatnak az emberek. Az olimpia abban is különleges esemény, hogy a tisztességes játék, a barátság és a szolidaritás szellemében való versengést egyesíti magában – válaszolt Jamasita Jaszuhiro.
– Az 1984-es Los Angeles-i olimpián aranyérmet szerzett. Hogyan emlékszik arra a napra?
– A Japán Olimpiai Bizottság is bojkottálta az 1980-as moszkvai olimpiát, további négy esztendőt kellett várnom arra, hogy olimpián is tatamira léphessek. A részvételi lehetőség és az aranyérem megszerzése 1984-et a legszebb emlékeim közé emelte. Sok mindenre emlékszem arról a napról, az érzéseimre, amik a bemelegítés során eltöltöttek, a fájdalomra a lábamban, amikor megsérültem, aztán az azt követő szorongást, az eufóriát, amikor megnyertem a döntőt, és végül azt az érzést, hogy ez mindent megért, amikor a zászlót felvonták és a japán himnuszt eljátszották.
– Volt egy nap az olimpiai győzelem előtt, s egy utána. Mit változtatott meg az ötkarikás bajnoki cím?
– Nem sok dolog változott, persze azon kívül, amit belül éreztem.
– Van valamilyen különleges emléktárgya az olimpiáról?
– A negyeddöntőben a nyugatnémet Schnabellel küzdöttem, és izomszakadást szenvedtem a vádlimban. Schnabel észrevehette, hogy sántítok, mert a mérkőzés után aggódva kérdezte, hogy minden rendben van-e velem. A döntöben az egyiptomi Rasvan volt az ellenfelem, aki az Unesco Fair Play-díját is kiérdemelte a viselkedéséért. A nap végén Rasvannal és Schnabellel együtt állhattam a dobogón, az egyiptomi sportoló a kezét nyújtva segített felállni a pódiumra. Riválisokként kezdtük az olimpiát és életre szóló barátokként zártuk.
– Az olimpia az 1964-es első judotorna után 2020-ban visszatér Tokióba. A judo számára ez egy különleges, szimbolikus esemény lesz.
– A judo Japánból indult, az első japán eredetű sportként került be az olimpiai programba. A judo az iskolai testnevelési program egyik kötelező tantárgya, és a legtöbb helyi közösségi központban van edzőterem. A japán emberek többsége gyakorolja a judót élete egy pontján, és valamilyen módon kapcsolatban állhat vele egész életén át. Ezért számíthatunk arra, hogy a judotorna az olimpiai játékok leginkább várt eseménye lesz. Az esemény helyszíne, a Nippon Budokan, magyarul Japán Harcművészeti Csarnok az összes japán harcművészet „Mekkája”, mint a kendo, a karate és persze a judo. A Nippon Budokan 1964-ben épült, és első célja az volt, hogy a az 1964-es tokiói olimpián a judónak otthont adjon. Ötvenhat év várakozás után az olimpia visszatér Tokióba, és a Nippon Budokan ismét teljesíti első célját. A történelmi esemény történelmi helyszínen lesz.
– Mit vár a 2020-as olimpiától? Lehet a judo a legeredményesebb sportág a japánok számára?
– A judo nagyon sokat változott az 1964-es bemutatkozás óta, népszerűbb, mint valaha bármikor volt. A riói olimpián százharminchat ország vett részt a judoversenyeken, huszonhat ország tudott érmet szerezni, nem beszélve arról, milyen sok ország került közel ehhez. A japán szövetség elnökeként el kell mondani, tökéletesen megbízom a japán válogatott vezetőiben, Inoue Koszeiben és Kacujuki Maszucsiban, hogy sikerre vezetik csapatunkat. Mindemellett őszintén kívánom, hogy Tokió minden leendő résztvevő számára bátorságot adjon ahhoz, hogy megvalósítsa az álmát.
– A judo olimpiai sport, egyike azon sportágaknak, amelyek a leggyorsabban fejlődnek, s egyike azoknak, amelyek meghatározó szerepet vállalnak az olimpiai mozgalomban. A judo visszatérése Tokióba még nagyobb lendületet adhat a fejlődéshez?
– Sok párhuzamot találhatunk az olimpiai mozgalom értékei és azok között, amelyeket Kano Dzsigoro professzor a judo megalkotásakor lefektetett. Az oktatás, a nemzetközi összefogás és a béke a judo alapvető értékei. Nem kétséges számomra, hogy a judo lesz az egyik leginkább várt esemény Tokióban. Remélem, hogy judós hősök is „születnek” majd Tokióban. Az pedig ugyancsak nagyszerű hír, hogy a 2024-es olimpiát Párizsban tartják, a francia egy másik olyan nemzet, amely hosszú történelemmel és szenvedéllyel bír a judo iránt.
– Egy évvel az ötkarikás játékok előtt, 2019-ben a Budokan ad otthont a judo világbajnokságnak is. Miért fontos ennek az eseménynek a megrendezése?
– A világbajnokságot csak az olimpia előzi meg népszerűségében. Remélem, hogy a 2019-es világbajnokság reflektorfénybe állítja a judót Tokióban, hogy nagy érdeklődést kelt a sportunk iránt, új judorajongó generációt létrehozva. A sportolók szemszögéből a világbajnokság az IJF World Judo Tour zászlóshajója, és kétségtelenül a Tokió felé vezető út egyik legfontosabb lépcsőfoka lesz. Nagy várakozással tekintek a világbajnokság elé!
– A judo több mint sport. És több mint egy verseny. Mit gondol arról, hogy a judo közelebb hozhatja egymáshoz az embereket?
– A judo alapítója, Kano Dzsigoro professzor azt mondta erről: „A judo végső célja az ember végső célja, amelynek elérésével önmaga és a világ számára is érték teremtődik.” E szavak szerint élek, és hiszek benne, hogy ez nemcsak a judóra vonatkoznak, hanem bármely más cselekvésre vagy szenvedélyre, amelyet az egyén választ. Hiszek benne, hogy a judóval töltött életórák hozzájárulnak ahhoz, hogy egy valódi győztesekkel teli társadalmat építsünk. A tatamin nincsenek politikai vagy vallási határok, csak két sportoló, tesztelve egymás készségeit a tisztességes játék szellemében. A judo egy híd, amely összeköti a világ népeit, kultúráit és országait.
– Japánként hogyan látja a judo fejlődését napjainkban?
– Valóban japán eredetű a judo, de Kano professzor célja is az volt, hogy a judo mindenkié legyen. Japán természetesen nagy részt vállal a judo fejlődéséből, a sikeres versenyzésen túl a képzés és a nemzetközi együttműködés terén is.
– Hogyan viseli majd a japán csapat a nagy várakozások miatti nyomást Tokióban?
– Nagyon kevés sportoló kap lehetőséget arra, hogy egy hazai pályán rendezett olimpián szerepelhessen. Nem kétséges, hogy ez terhekkel is jár. De a büszkeség, hogy Japánt képviselhetik, hogy megmutathatják képességeiket, s akár valóra is válthatják életre szóló álmukat, összességében inkább előnyt fognak jelenteni számukra.
– Az első judo vegyes csapatverseny felkelti majd az ország és a világ figyelmét?
– Feltétlenül. A csapatverseny olimpiai programba kerülése egy újabb mérföldkő, ez a verseny azok számára is lehetőséget ad a javításra, akiknek nem sikerülnek az egyéni küzdelmek. A csapatversenynek egészen más a kémiája, nincs kétségem afelől, hogy a tatamin sok meglepő eredmény születik majd. Bár a judo egyéni verseny, de sok szempont van, ami igazi csapatsporttá teszi. A judót nem gyakorolhatod partner nélkül, senki sem tud egyedül judózni. Az olimpiai játékokon a sportolók versenytársaik, felkészítő partenereik, edzőik, barátaik, szurkolóik elkötelezettségét és támogatását is magukkal viszik a tatamira…
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2018
Forrás: IJF
Fotó: Kishimoto)
