Július 21-én, vasárnap kerül sor Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban az idei nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) megnyitó ünnepségére. Lényeges információk a helyszínekről, a versenyekről, a magyar csapatról, és arról, hogy mi is az EYOF egyáltalán…
Az EYOF-ról
Az EYOF rövidítés az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált (European Youth Olympic Festival) takarja. A tornát az Európai Olimpiai Bizottság (EOC) égisze alatt kétévente rendezik, résztvevői pedig az ötven európai állam tizennégy és tizennyolc év közötti sportolóiból kerülnek ki. A versenynek téli és nyári változata is van, amelyeket 1993 óta azonos években bonyolítanak le. Az első EYOF-ot 1991-ben tartották Brüsszelben, az első téli fesztivált pedig 1993-ban, az olaszországi Aostában. Az idei a huszonilencedik a sorban, a nyáriak közül pedig a tizenötödik. A játékokat egyébként 1999 óta hívják EYOF-nak, addig az EYOD (Európai Ifjúsági Olimpiai Napok) elnevezésre hallgatott.
A verseny fontos ugródeszka a fiatal sportolók számára. A korábbi EYOF-győztesek között összesen tizenhét későbbi olimpiai bajnokot találunk, köztük olyan legendákkal, mint a holland Pieter van der Hoogenband, a román Sandra Izbasa, vagy az orosz Jelena Zamolodcsikova. Az érmesek névsora pedig talán még veretesebb: az EYOF-on hallatott először magáról a kétszeres olimpiai- és négyszeres világbajnok kerékpáros Fabian Cancellara, a korosztálya legjobb női teniszezőjének tartott Justine Henin, az északi összetettben ötszörös világbajnok Jason Lamy-Chappuis, vagy a két sífutó legenda, Marit Björgen és Dario Cologna.
És ha már eredményesség: mind a nyári, mind a téli EYOF-ok történetében az oroszok vezetik az örökranglistát: előbbieknél mindössze kétszer, utóbbiaknál háromszor fordult elő, hogy nem ők zártak az éremtábla élén. A versenynek nemcsak résztvevői, hanem rendezői szempontból is van magyar vonatkozása: a legutóbbi, 2017-es nyári EYOF-othazánkban, Győrben rendezték.
A bakui helyszínekről
Az idei torna házigazdája Azerbajdzsán fővárosa, Baku lesz. A több mint kétmillió fős metropolisz a világ legalacsonyabb fekvésű fővárosa (huszonnyolc méterrel a tengerszint alatt található), emellett pedig éppúgy ismeretes modern felhőkarcolóiról, mint óvárosáról, amely az UNESCO világörökségének része. Baku – vagy azeri átirata szerint Baki – a Szovjetunió szétesését követően drasztikus fejlődésnek indult, mára pedig a Kaukázus régiójának gazdasági és kulturális központjává vált.
Sportrendezés terén a Kaszpi-tenger partján fekvő város már komoly tapasztalatokkal rendelkezik. A legjelentősebb rendezvénye talán a 2015-ös Európa Játékok volt: az első a kontinentális multisport-esemény történetében. Emellett 2017-ben Iszlám Szolidaritási Játékoknak, idén májusban pedig az UEFA Európa Liga döntőjének adott otthont, 2018-ban judo világbajnokság, évek óta judo Grand Slam-torna helyszíne, de rendeztek itt Eurovíziós Dalfesztivált, jövőre a labdarúgó Európa-bajnokság néhány mérkőzésére itt kerül majd sor, 2016 óta pedig a Forma-1 mezőnye is minden évben ellátogat a „szelek városába”.
Az EYOF versenyeit összesen tizenkét helyszínen bonyolítják majd le, amelyek közül több már ismerős lehet a 2015-ös Európa Játékokat figyelemmel követőknek. A Heydar Aliyev Arena (judo, birkózás), a Darnagul Arena (röplabda), a Baku Aquatics Center (úszás), a Baku Sports Hall (kézilabda), a National Gymnastics Arena (szertorna), valamint a Tofig Bahramov Stadium (atlétika) egyaránt „duplázik" a versenyrendezések tekintetében. A nyitó- és záróünnepségeket a tengerparti „Kristálycsarnokban" (Baku Crystal Hall) rendezik. Érdekesség, hogy egyik létesítmény sem kifejezetten erre az eseményre készült, így a mostani EYOF lesz az egyik legfenntarthatóbb a játékok történetében.
Már azt is tudjuk, hogy a következő két nyári EYOF-nak Besztercebánya (Szlovákia, 2021) és Koper (Szlovénia, 2023), a télieknek pedig Vuokatti (Finnország, 2021) és Friuli-Venezia Giulia régiója (Olaszország, 2023) adhat majd otthont.
A versenyekről
Az idei nyári EYOF programját tíz sportág alkotja. Ezek közül kilenc (atlétika, judo, kerékpár, kézilabda, kosárlabda, röplabda, szertorna, tenisz, úszás) az évek alatt állandó szereplővé vált, a tizediket 2017 óta a rendezők választják ki. Győrben ez a kajak-kenu volt, Bakuban viszont Azerbajdzsán nemzeti sportjára, a birkózásra esett a választás, amelynek ez lesz a debütálása az ifjúsági tornán. A sportágak mindegyike szerepel a 2020-as, illetve a 2024-es olimpia programjában is.
Az ifjúsági fesztivál megmérettetéseit július 20. és 28. között rendezik. Érdekesség, hogy már vasárnap, a helyi idő szerint este nyolc órai (magyar idő szerint este hat óra) megnyitó előtt is osztanak érmeket. És ha már megnyitó: a belépő tíz-tizenöt manatba (nagyjából ezerötszáz-kétezer forintba) kerül majd, a záróünnepség kicsit olcsóbb lesz (öt-tíz manat). A versenyek látogatása ugyanakkor díjtalan lesz, ami fokozhatja a fesztivál iránti érdeklődést.
A hétnapos tornán összesen háromezer-hatszáz csapatkísérő és sportoló vesz majd részt, akik százharmincöt aranyéremért szállhatnak harcba. A versenyek lebonyolításában kétezer-ötszáz önkéntes fog segédkezni.
Jelképek, kabalák
Az EYOF logója többszörösen összetett szimbólum: egyszerre jelennek meg rajta Baku jellegzetes építményei (a Flame Towers, illetve a Heydar Aliyev Center), valamint a főváros kulturális öröksége (egy ősi azeri kasmírminta). Emellett a barátságot, a toleranciát és a fair play jegyeit is magában hordozza. A mintában felfedezhető láng egyébként könnyen kapcsolatba hozható nemcsak magával az olimpiai lánggal, de a játékok jelmondatával is: „Ready to Shine”, vagyis „ragyogásra készen”. A színek a fiatalok lendületességét, valamint a város változatosságát jelképezik. A logó természetesen az érmek előlapján is megjelenik majd.
A játékok kabalái Jirtdan és Babir. Jirtdan az azeri népmesék egyik legnépszerűbb karaktere. A fiú neve „kicsit” jelent angolul, ám alacsony termetét kalandjai során bátorságával és eszével kárpótolja. Babir egy perzsa leopárd, Azerbajdzsán talán legikonikusabb veszélyeztetett állata, a rettenthetetlenség, az erő és a természet szépségének szimbóluma.
A magyarokról
Az ifjúsági olimpiai fesztiválokon Magyarország kifejezetten eredményesnek számít: a nyári versenyeken eddig kétszázhuszonkét érmet nyertünk, köztük hetvenöt aranyat. Az összes nemesfémet figyelembe véve két évvel ezelőtt, hazai pályán voltunk a legsikeresebbek: Győrben negyvenegy medált gyűjtöttek sportolóink (tizenhárom arany, tizennégy ezüst, tizennégy bronz), amivel a harmadik helyen zártunk az éremtáblázaton.
Csak az aranyérmek tekintetében ennél 2003-ban még jobban szerepeltünk: ekkor tizennégy elsőséggel zártunk Párizsban. Sportágakat vizsgálva úszóink tettek ki magukért a leginkább: száztizenöt dobogós helyükkel (köztük negyven elsőséggel) érmeink több mint felét ők szerezték. Emellett atlétikában (negyvenhárom dobogós helyezés) és judóban (harminchat) vagyunk a legeredményesebbek. A kilenc állandó sportág között egyébként mindössze két olyat találunk, amelyben még nem szereztünk érmet (röplabda és kerékpár).
A 2017-es EYOF megnyitóján a judós Sipőcz Richárd vitte a magyar zászlót
Ami pedig az idei évet illeti: a magyar csapat nyolcvannyolc sportolóval képviselteti magát Bakuban. Egyedül röplabdában nem leszünk érdekeltek, ellenben úszásban és atlétikában tizenhat-tizenhat honfitársunkért is szoríthatunk. Az Azerbajdzsánba utazó fiatalok közül korban és méretben is az úszó Veres Laura a legkisebb: százötvenöt centiméter magas, a tizennegyedik születésnapját pedig csak az EYOF után ünnepli. Testmagasság tekintetében egyébként a skála másik végét is az úszók adják: legnagyobb sportolónk, Mészáros Dániel százkilencvenkét centijével csaknem negyven centivel magasabb Lauránál.
Eredményesség tekintetében bár utánpótláskorú sportolókról beszélünk, egyes nevek már ismerősen csenghetnek akár a győri EYOF-ról, akár a Buenos Aires-i ifjúsági olimpiáról. Giczi Eszter (atlétika) már második olimpiai fesztiváljára készülhet, amíg Farkas Bence (atlétika), Szenttamási Róza (birkózás), Balázs Krisztián (torna) a tavalyi ifjúsági olimpián tett szert némi nemzetközi rutinra. Közülük Krisztián teljesítménye talán a legemlékezetesebb: ő három érmet is szerzett az argentin fővárosban. A legtapasztaltabb versenyzőnknek – ha ebben a mezőnyben lehet ilyet mondani – Illovszky Dominik (atlétika) számít: ő mindkét multisport-eseményen részt vett.
Az utánpótlás-versenyek értékelésénél mindig fontos szempont, hogy az adott verseny fiataljai közül a legsikeresebbek meddig jutnak el később, a legnagyobbak között. A magyarok közül olyan versenyzők számára biztosított ugródeszkát az EYOF, mint Márton Anita, Karakas Hedvig, Hosszú Katinka, Kapás Boglárka, vagy a Verrasztó-testvérek. És akkor még a nyíltvízi olimpiai bajnok Risztov Éváról nem is beszéltünk, aki öt arany- és egy ezüstérmével a magyarok legsikeresebb versenyzője az EYOF-ok történetében. A példaképek adottak, ettől kezdve már a „ragyogásra kész” fiatalokon a sor…
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2019
Forrás: Magyar Olimpiai Bizottság)
