Remek győzelemmel kezdett a magyar válogatott a világbajnokság csapatversenyében, majd az esélyesebb francia együttes ellen nem sikerült a bravúr, a világ legjobb tizenhat csapata között zárt Magyarország.




Tizenegy versenyzőt neveztünk a csapatversenyre, Nagy András szakágvezető és Braun Ákos szövetségi edző vezetésével a Szabó Frigyes (73 kg, Leányvár SE), Tóth Krisztián (90 kg, KSI SE), Cirjenics Miklós (+90 kg, Atomerőmű SE), Karakas Hedvig (57 kg, BHSE), Gercsák Szabina (70 kg, Miskolci JC), Joó Abigél (+70 kg, KSI SE) összeállítású együttes indult harcba az első körben, Kazahsztán válogatottja ellen.

A csapatversenyre összesen huszonegy válogatott nevezett, annál erősebb ágat, amilyenre mi kerültünk, nehéz lett volna összeállítani, a francia, a dél-koreai, a mongol, s a toronymagas favorit japán együttes is a „mi oldalunkon“ sorakozott.

A női 57 kilogrammal kezdődött. Karakas Hedvig alig tizenhat másodperc alatt ipponnal legyőzte Nisanbajevát. Remek rajt! (1–0) Szakenulij ellen Szabó Frigyes következett. Frici az új generáció nagy judósa lehet, megalkuvást nem ismerő, lendületes versenyző, s igazi csapatember, ezt bizonyította az Európa-bajnokságon is. Jól kezdett, vazarival előnybe került, s ezt már nem is adta ki a kezéből! (2–0)




Gercsák Szabina Urdabajeva ellen lépett tatamira, két vazaris vezetés után ipponnal ő is hozta a maga meccsét, így már nagy különbséggel vezettünk! (3–0) Az idei bakui Grand Slam győztese, Bozbajev várt Tóth Krisztiánra. A kazahot két perc alatt kétszer is intették, sőt, a vége előtt fél perccel megkapta a harmadikat is. Eldőlt! Franciaország ellen folytathatjuk! (4–0)

Következett Isszanova Erdélyi-Joó Abigél ellen. A kazah a nehézsúlyban szerepel, Ázsia-bajnok, kemény ellenfél. A második perc végén páros intés következett, s elsősorban a magyar judós indított, de nem bírta eldobni súlyosabb riválisát. Isszanovát a harmadik percben is intették, láthatóan nem „ízlett“ neki, amit kétszeres Európa-bajnokunktól kapott. Végül az újabb intés már tetemes magyar előnyt eredményezett! (5–0)

Zárásként Cirjenics Miklóson volt a sor, a junior Ázsia-bajnoki ezüstérmes nehézsúlyú Jergalijev ellen. Itt a kazahé volt az első akció, vazarival került előnybe. De a paksi fiú percei következtek, előbb vazarit kapott a dobására, majd sikeres leszorításba kezdett. Csakhogy tizenhét másodpercnél a szomszédos tatamin megszólalt a gong, a magyar versenyző pedig megkönnyebbülten állt fel, azt hitte neki szól a jelzés. Így folytatni kellett a küzdelmet, amely szerencsére már nem hozott újabb fordulatot. A mieink remekül kezdték a napot! (6–0)

„Papírforma volt – mondta nevetve Cirjenics Miklós. – Igazából úgy voltunk vele, hogy belecsapunk a lecsóba, és meglátjuk mi lesz. Ez egészen jól sikerült, remélem a folytatás is jó lesz a franciák ellen. Mindent beleadunk majd abba a meccsbe is, és megígérem, hogy a következő leszorítást tizenkilenc másodpercnél nem engedem fel…”




„Nem ismertem ezt a kazah lányt, felmentem, és igyekeztem minél kevesebb időt tölteni a szőnyegen, hogy ne fáradjak el – így Karakas Hedvig. – Az egyéni számom óta azért eltelt öt nap, nem feltétlenül arról szólt ez az időszak, hogy topformába hozzam magam, de örülök, hogy gyorsan megtaláltam a fogást. A franciák nyilván nagyobb tudást és erőt képviselnek, de felszívjuk magunkat. A csapatverseny abból a szempontból egy remek lehetőség, hogy van még egy esélyünk megmutatni magunkat, remélem, hogy a folytatásban is sikeresen szereplünk majd.“

A Franciaország–Magyarország összecsapáson Karakas Hedvig és a világbajnoki, Európa-bajnoki bronzérmes Helene Receveaux már az első körben színre lépett. Hédi nagyon biztatóan kezdett, előbb majdnem kifeszítette a francia karját, majd lábszárátforgatással kicsikart egy vazarit! Nálunk volt az előny! Amely egy újabb vazarival gyarapodott. Zúgott a „Ria, ria, Hungária!“, de Receveaux észnél volt, földharcban fordított, karfeszítéssel megnyerte a meccset. (0–1)

A junior Európa-bajnok Axus következett az olimpiai ezüstérmes Ungvári Miklós ellen. A korkülönbség tizennégy év volt a tatamin, de hiába a fiatal lendület, Ungi fantasztikusan harcolt. Vazarival vezetett, majd földharcban ippongyőzelmet aratott. (1–1)

A világbajnok Agbegnenou sajnos hamar túljutott Gercsák Szabinán (1–2), Tóth Krisztiánban reménykedtünk, hogy visszahozza az esélyeinket a korábbi világbajnok Pietri ellen. A francia az egyéni küzdelmekben nem indult, a csapatversenyre készült. Az első intést a francia kapta, de így is aranypontig ment a csata, amelynek végén Tóth Krisztiánt hirdették győztesnek (2–2).




Az ifjúsági Európa-bajnok Dicko ellen lépett tatamira Szigetvári Mercédesz, s a bajai lány nem tudott mit kezdeni fiatalabb riválisával (2–3). Cirjenics Miklós meccsén még lett volna esély az egyenlítésre, de az olimpiai bronzérmes Cyrille Maret volt az ellenfél, aki ebben nem volt partner (2–4).

A világbajnokság csapatversenye a jól szereplő magyar válogatott számára a legjobb tizenhat között véget ért.

„Ez a csapatmeccs, a vereség körülbelül olyan volt, mint az egész világbajnokság számunkra – vélekedett Nagy András sportigazgató. – Nagyon sajnálom az egész hetet, hogy nem sikerült érmet szereznünk, a saját minimális elvárásunk magunkkal szemben egy érem és egy pontszerző hely lett volna. Úgy gondolom, voltak olyan meccseink, amelyeket hazai pályán el kellett volna kapnunk. Mindenképpen értékelnünk kell majd a történteket, mert jövő májusban elkezdődik a kétéves kvalifikáció a következő olimpiára. Át kell beszélnünk sok mindent, mert úgy érzem ebben a garnitúrában legalább egy, de inkább két érem is benne lehetett volna. Apróságokon múlott a dolog, de végül nem sikerült, emiatt csalódott vagyok. A közönségen semmi sem múlott, szeretném megköszönni mindenki nevében annak a sok ezer embernek, akik mindennap kijöttek, hogy támogattak és buzdítottak bennünket.”

„Mindent elkövettem a győzelemért, hogy legyen esélyünk a délutáni programra, de sajnos nem igazán küzdöttem jól – vette át a szót Cirjenics Miklós. – A csapat előtt le a kalappal, Ungvári Miki hatalmasat ment, Tóth Krisztián is le tudta győzni ellenfelét, ráadásul az egész világbajnokságon zseniálisan teljesített, Karakas Hédit sajnáltam leginkább, neki állt a meccs, de rászaladt egy karfeszítésre, ilyen a judo. Nem volt szerencsés a sorsolásunk, de ez van, ezt a csomagot kaptuk, ezen kellett volna végigmenni. Óriási élmény volt hazai közönség ellőtt szerepelni, a mai első párosítást vereség nélkül hoztuk le, így lehet találni pozítivumot is, de maradt bennem hiányérzet a franciák elleni vesztes párharc miatt.“

„Leragadt a sérült térdem és meghúzódott, ezért nem tudtam elkerülni, hogy ne forduljak ki Clarisse Agbegnenou dobásából. Ha nem így teszek, talán még rosszabbul járok – árulta el Gercsák Szabina. – Sajnos nemcsak nekem, a csapatnak sem sikerült a franciákon túllépni, nagyon jót küzdöttünk, mindenki kiadta magából a maximumot, de ma nem tudtunk nyerni. Külön szeretném megköszönni Ungvári Mikinek, hogy rangidősen beállt közénk és óriásit harcolt. Most jobban éreztem magam, mint az egyéni számok alatt, nem izgultam annyira, a közönség pedig egész egyszerűen fantasztikus volt egész héten.”

„Sajnos nem tudtam nyerni Dicko ellen, remélhetőleg a most következő korosztályos versenyen majd én kerülök ki győztesen kettőnk párharcából – így Szigetvári Mercédesz. – A csapat szerintem mindent beleadott, hogy tovább menjünk a franciák ellen, de ma ez sem volt elég. Mindenesetre óriási élmény volt hazai közönség előtt versenyezni, hálás vagyok a szurkolóknak, hogy mindig mellettünk voltak.”




„Fárasztó mérkőzésen vagyok túl, de szerencsére az aktív judóra épülő taktikám a végén kifizetődött – értékelt Tóth Krisztián. – Nagyot meccseltünk a franciákkal, közel voltunk a továbbjutáshoz, de el kell ismerni, hogy a jelenlegi erőviszonyok alapján reális eredmény született, remélem, hogy a jövőben át tudjuk majd ezt fordítani a saját javunkra. Érdekes volt első ízben részt venni az új kiírás szerinti csapatversenyen, úgy érzem, minőségben egyáltalán nincs különbség a nemek mentén kettéválasztott és a vegyes felállás között. Ami már most látszik, az az, hogy ebben a számban borzasztóan nehéz lesz behúzni az érmeket, hiszen roppant erős a mezőny. A saját, és az egész keret nevében köszönöm az egész hetes szurkolást, óriási élmény volt itthon küzdeni, voltak hatalmas mérkőzések, szoros csaták, hálásak vagyunk, hogy ennyien érdeklődnek a sportág iránt!“




„Roppant látványos és fordulatos mérkőzésen vagyok túl, örültem, hogy kétszer is sikerült eldobnom a franciát, kár, hogy a végén egy akciónál beragadt a karom, így nem tudtam győzni – mondta Karakas Hedvig. – A csapat szempontjából sajnálom igazán az esetet, lehet, másképp alakul a párharc, ha mi szerezzük meg a vezetést az első találkozót követően. Bombaerős világbajnokságon van a hátunk mögött, egyre több kiváló kvalitású versenyző bukkan fel, a saját súlycsoportomban húsz-huszonöt judoka gond nélkül odaérhetett volna a legjobbak közé. Hihetetlen élményt nyújtott a hazai pálya, azt bánom leginkább, hogy a korábbi sérülésből való felépülés miatt nem topformában érkezhettem ide. Fantasztikus volt együtt látni ennyi magyar embert, akik kimondottan azért jöttek ki az arénába, hogy judót nézzenek. Bár dobogós helyezés végül nem jött össze a csapatnak, az, hogy három kategóriában is volt éremmeccsünk, mindenképpen bizakodásra adhat okot, szerintem büszkék lehetünk az összteljesítményünkre.“

„Az edzőmmel átvettük a meccs előtt, hogy mit kell majd csináljak, tudtuk, hogy magas ellenfelem lesz, láttuk mit csinált az egyéni küzdelmekben – árulta el Ungvári Miklós. – Úgy készültünk és harcoltunk a csapattal, hogy ma szeretnénk érmet szerezni, sajnos ez nem sikerült, de mindenki beleadott mindent. Én azt mondom, hogy szégyenkezésre semmi okunk, hiszen kezdésnek egy elég erős Kazahsztánt vertünk meg hat-nullára. Minden tiszteletem a többieké, Tóth Krisztiánnak külön elismerésem, két nappal azt követően, hogy hét meccset abszolvált, ma is tudta hozni a saját összecsapásait. Ha valaki hozzám szólna egy ilyen sorozat után a szalonnán kívül, én megsértődnék. Szeretném megköszönni a közönségnek, hogy végig mellettünk volt és egész héten buzdított minket!”




A délutáni érmes mérkőzések előtt Dr. Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke visszaadta az IJF zászlaját Marius Vizernek, a Nemzetközi Judo Szövetség elnökének, aki átadta azt az azeri szövetség alelnökének: 2018-ban Baku lesz a világbajnokság házigazdája.

Ugyancsak a délutáni program felvezetéseként adták át a világbajnokság legjobb magyar versenyzőjének felajánlott különdíjat: az OTP ötezer dolláros díját a nehézsúlyőak között ötödik helyezést elérő Bor Barna nyerte el.





Az első olimpiai csapatverseny győztese Japán válogatottja lett, feltéve a koronát a remek egyéni szereplésre. A fináléba még Brazília legjobbjai jutottak be, a dobogó harmadik fokára pedig a dél-koreai és a mieinket legyőző francia válogatott állhatott fel. Az olimpiai programba kerülő esemény érmes mérkőzéseit a helyszínen tekintette meg Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első embere is.




Csapatverseny
1. Japán
2. Brazília
3. Dél-Korea
3. Franciaország
5. Oroszország
5. Kanada
7. Németország
7. Grúzia
MAGYARORSZÁG helyezetlen




A csapatversenyek 1994 óta íródó történetében Japán a tizenkettedik világbajnoki címét szerezte.


Csapat világbajnokok

2017, Budapest: Japán (vegyes)
2015, Asztana: Japán (férfiak), Japán (nők)
2014, Cseljabinszk: Japán (férfiak), Franciaország (nők)
2013, Rio de Janeiro: Grúzia (férfiak), Japán (nők)
2012, Salvador de Bahia: Oroszország (férfiak), Japán (nők)
2011, Párizs: Franciaország (férfiak), Franciaország (nők)
2010, Antalya: Japán (férfiak), Hollandia (nők)
2008, Tokió: Grúzia (férfiak), Japán (nők)
2007, Peking: Japán (férfiak), Kína (nők)
2006, Párizs: Grúzia (férfiak), Franciaország (nők)
2005, Kairó: Dél-Korea (férfiak)
2002, Bázel: Japán (férfiak), Japán (nők)
1998, Minszk: Japán (férfiak), Kuba (nők)
1997, Oszaka: Kuba (nők)
1994, Párizs: Franciaország (férfiak)




 
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2017
Fotó: MJSZ, Horváth György)