Az egykori kaposvári judós, szakedző Póré László két éve a Dunántúli Napló főszerkesztő-kiadóvezetője, szombat óta a Tolnai Népújságnál is betölti ezt a funkciót, ő áll a megyei lap élén.
– A Tolnai Népújság szerkesztősége és a kiadója szervezeti összevonást, átszervezést, sőt létszámleépítést is kénytelen volt átélni az utóbbi időben. Mi tette szükségessé ezeket a lépéseket?
– A gazdasági környezet minden lapkiadót arra kényszerít manapság, hogy a költséghatékony gazdálkodás érdekében megszorító lépéseket tegyen. Általános tendencia, hogy a hirdetési bevételek drasztikusan csökkennek, a példányszámok, s így a lapárbevétel is évről évre kisebb. Cégünk, a Tolnai Népújság kiadója, az Axel Springer Kft. sem kerülhette el, hogy átszervezéssel, összevonásokkal csökkentse a költségeit, s ezzel a mostani nehéz körülmények között is megőrizze a hatékony, eredményes működést. Vállalatunknál jól elkülönül a két portfólió, a színes magazinok és a napilapok kiadása. A magazinok esetében már korábban lezajlott a nagyarányú átszervezés, racionalizálás, ma lényegesen kevesebben készítik ezeket a kiadványokat, mint korábban. A napilapok ezután kerültek sorra, ezek közül is a Tolnai Népújság maradt a sor végére a nehéz, ám szükséges lépések terén.
– Somogyban, Pécsett illetve a fővárosi cégközpontban szerzett eddig tapasztalatokat. Mennyire ismeri a szekszárdi csapat munkáját, az embereket?
– Gazdasági szakemberként dolgoztam a kiadónál több funkcióban. Ilyen téren jól ismertem eddig is a Tolna megyei munkát, eredményeket, a hirdetés, terjesztés területén pedig személyesen a kollégákat is. A szerkesztőség munkatársait azonban csak az elmúlt egy hónapban ismertem meg. Az a benyomásom alakult ki e rövid idő alatt, hogy elődöm, Lengyel János vezetése idején, az elmúlt öt-nyolc évben ütőképes, összetartó, szakmailag kiváló, az új feladatokat megoldani képes csapat alakult ki. Nagyon bízom abban, hogy ez a társaság megmarad, és együtt sikeresen alakíthatjuk a Tolnai Népújság jövőjét.
– Van-e olyan markáns különbség a két megye és a két lap között, amelyet a vezetői munkájában figyelembe kell vennie?
– Nagyon lényeges különbségek vannak. A Dunántúli Napló erősen Pécs-központú, az előfizetők száma és a hirdetési bevételek tekintetében egyaránt. Ez abból adódik, hogy Pécs abszolút domináns nagyváros, mellette rengeteg az apró település. Tolna megyében Szekszárd nem ennyire meghatározó helyzetű, és ez a lap tartalmában is megmutatkozik. Ebből adódóan egészen másként kell kezelni a két megyét, a két lapot. Egyébként úgy gondolom, hogy Tolna megyében hosszabb távon erősíteni kell a megyeszékhely szerepét, megjelenését a lapban.
– A gazdasági realitásokat nézve egy napilap sikeressége mennyiben függ azoktól, akik csinálják, azaz a csapat akaratától és képességeitől, illetve mennyiben a külső tényezőktől, például az egyre mélyülő válságtól?
– Meggyőződésem, hogy a nyomtatott média, vagyis a kézbe vehető, papírból készült újság ezen túl is kell az embereknek. Még nagyon hosszú ideig. Nem kell megijedni a versenytől. Jók vagyunk, jó terméket csinálunk, amit el lehet adni, és innentől kezdve nem kérdés, hogy van-e jövője a lapnak. Gazdasági értelemben persze nagyon összetett a dolog, rengeteg tényezőt kell összehangolni, hogy eredményesek legyünk. Most megléptük, amit megkövetelt a helyzet, egy karcsúbb, hatékonyabb szervezettel jó eséllyel remélhetjük a gazdasági eredményességet. A Tolnai Népújság és a Dunántúli Napló duettje hosszú távon sikeres lehet, sokat tanulhatunk egymástól. Mi, baranyaiak példának vehetjük azt a tolnai gyakorlatot, hogy itt rengeteg egyéb kiadvány született a napilapon kívül. Ez is azt mutatja, hogy már nem elég a megszokott, mindig új utakat kell keresni. Ebben kiemelkedő érdemei vannak Lengyel Jánosnak, aki ezután cégszinten menedzseli az ilyen, úgynevezett projekttermékeket.
– Milyen újságot kíván önmagának és az olvasóknak a következő évekre?
– A kettő között nem tennék különbséget, ugyanis egyszerű újságolvasónak tartom magamat is. Sosem voltam újságíró, ehhez a szakmához nem értek, és nem is szívesen ártanám bele magam. Megvannak ehhez a jól felkészült szakemberek Tolnában, Baranyában egyaránt. Hosszú idő óta eredményesen dolgozunk együtt a baranyai felelős szerkesztővel, Nimmerfroh Ferenccel, kiválóan ellátja a szerkesztőség szakmai irányítását – ezentúl a Tolnai Népújságét is. Mindkét lapnak erősek a pozíciói, jók a kilátásai. Azt gondolom, hogy az együttműködés új színeket hoz a lapok tartalmában, és mi, olvasók valamennyien jól járunk ezekkel a változásokkal. Névjegy
A negyvenöt éves Póré László a Testnevelési Főiskola judo-szakedző szakán szerzett diplomát, majd reklám- és marketingmenedzseri felsőfokú szakképesítést Budapesten. 1993-ban a Somogy Rádiónál kezdett dolgozni hirdetési területen. 2000 júliusában került az Axel Springer Magyarország Kft.-hez, ahol hét évig a Somogyi Hírlap hirdetési vezetője volt. 1998 és 2002 között a Kaposvár melletti Zselickislak polgármesteri tisztét is betöltötte. 2007 júliusától 2010 decemberéig a fővárosi Springer-központban dolgozott, a megyei lapok hirdetési koordinátoraként. 2011. január 1-jétől a Dunántúli Napló főszerkesztő-kiadóvezetője, 2012. december 1-jétől a Tolnai Népújságnál is betölti ezt a funkciót. Három gyermeke van: idősebb fia huszonkét éves, leánya tizenhét éves, László kisfia másfél évvel ezelőtt érkezett a családba.
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2012
Forrás: Teol.hu
Árki Attila írása
Fotó: Laufer László)
