Régi értékekre visszatekintve szombaton Newaza Fesztivált rendeznek Százhalombattán, a versenyen a felnőttek három osztályban, továbbá amatőr és masters kategóriában is összemérhetik felkészültségüket. Fókuszban a földharc.
Az eseményre készülődve áttekintést érdemel az egykori Kodokan Judo Nevaza (Newaza), vagyis földharctechnikáinak létrejötte. A Kano Dzsigoro (Jigoro Kano) által létrehozott Kodokan nagy hírnevet szerzett a stílus hőskorában a japán nemzeti rendőr intézet által pártfogolt versenyeken, amelyeken az első judokák rendre győzelmet arattak az akkori dzsu dzsicu (ju-jitsu) irányzatot képviselők fölött.
Ekkor történt, hogy a Fuszen Riu (Fusen Ryu) iskola nagymestere, Tanabe Mataemon kihívta a Kodokan harcosokat. Az összecsapás során a kíhívók valamennyi mérkőzésen győztek. Kano professzor és tanítványainak nagy meglepetésére a Fuszen Riu tanítványok a megszokottakhoz képest nem az állóharcban elérhető dobás lehetőségére törekedtek, hanem földre vitték ellenfeleiket, majd fojtás-, kar- és lábfeszítési technikákkal kényszerítették feladásra őket.
A jó diplomáciai képességekkel megáldott Kano – átlátva a földharctechnikák fontosságát – felérte Tanabe mestert, oktassa ki a Kodokan gyakorlóit is a győztes technikák rejtelmeire. Az általa akkor kidolgozásban lévő Kodokan Judo technikai tárházába az állóharc (nagevaza – nage waza) technikák mellé (go kio – go kyo) átvette és földharc technikák (nevaza) néven illesztette be a Tanabe által tanítottakat.
A Fuszen Riunak a Kodokanba történt betagozódásából jött létre a Koszen (Kosen) Judo irányzat, amely a hét legmérvadóbb szigetországbeli főiskolán gyakoroltak. Az elnevezés egyes szakírók szerint az 1914-ben megtartott japán középiskolai bajnokság során használt Koszen (gimnázium) elnevezésből fakad. A földharccentrikusság egyik magyarázata a dodzsók kis mérete lehetett a tanulók nagy számához képest, ami az edzéseken a földhartechnikák gyakorlására nagyobb lehetőséget nyújtott a jelentősebb tért igénylő állóharcal szemben.
Az 1920-as években az akkori judóversenyeken annyira túlnyomó volt a földharc, hogy Kano új szabályokat vezetett be, amelyek szabályozták a nevazában eltölthető időt. Ekkor határozta el, hogy a meccsek álló pozícióból (tacsivaza – tachiwaza) kezdődnek. Ha a judoka háromszor rántotta le az ellenfelét, ez a másik győzelméhez vezetett. Betiltották ezen kívül a lábfeszítéseket is (asi garami – ashi garami).
Ezek a szabályok egészen az 1940-es évekig mellőzve voltak a Koszen iskolákban (Tokió Egyetem, Tohoku Egyetem, Kioto Egyetem, Kanazava Egyetem, Kumamoto Egyetem, Okajama Egyetem, Kagosima Egyetem), amelyek a régi szabályok szerint versenyeztek. A japán imperializmus éveiben ezek a felsőfokú iskolák a birodalmi szellem és a japán terjeszkedési politika melegágyainak is számítottak.
Mindemelett a judo olyan legendái nyertek képzést ezekben az intézetekben mint Jamasita Josiaki, Kanae Hirata, Tomita Cunedzsiro, Jokohama Szakudzsiro és a brazil jiu jitsu ősatyjaként tisztelt Maeda Micujo. Japán 1945-ös második világháborús vereségét köve
A megszálló évek kezdeti drákói szigorát a japán demokratizálás ideje követte, amelynek során a Kodokan Intézet tagjainak ügyes politikája hozzájárult ahhoz, hogy a judo lekerült a tiltott harcművészetek listájáról és a virágzás kora kezdődött a sportág számára. A judo 1964-es olimpiai szereplésével, majd 1972-től hivatalos olimpiai sportággá válásával kicsúcsosodva.
Napjaink rohanó életmódjával és az állandó kíhívásokkal a judo régi értékeinek újjáteremtésével próbál lépést tartani. A minél szélesebb tömegek által való hozzáférhetőség jegyében újból rendeznek formagyakorlat- és földharcversenyeket. A brazil jiu jitsu terjeszkedése nyomán újból előtérbe kerültek a Koszen Judo értékei is. Egyre több európai ország szövetsége kezdeményezi a nevaza bajnokság elindítását, ez a lépés Magyarországon már 2010-ben elérkezett.
A földharc európai reneszánsza olasz kezdeményezésre jött létre, az öreg kontinensen belül itt rendeztek először a hagyományos judóbajnoksággal párhuzamosan kata- (formagyakorlat) és nevaza- (földharc) bajnokságot, ezzel is teret biztosítva a judo gyakorlásához az élsporton kívüli rétegeknek.
Romániában a nagyváradi Chirila Alexandru professzor kezdeményezésére 2008-ban rendeztek először nemzeti versenyt földharcban. A megmérettetésnek Csíkszereda adott otthont, a város judokáit a hetvenes években brilliáns földharcakciók jellemezték. A verseny sikeres megrendezését követően immár országos bajnoksági szintre emelte a nevazát a Román Judószövetség. A bajnokságok nők és férfiak számára három-három súlycsoportben kerülnek kiírásra.
Magyarországon a küzdelem Newaza Shiai szabályrendszerben zajlanak (a küzdő felek térdelő pozícióból kezdenek), addig a romániai bajnokságon állásból, a Koszen Judo szabályai szerint indul az összecsapás, a fogásfelvétel után három másodpercen belül földharcra kell váltani.
A versenyeket a Nemzetközi Judószövetség (IJF) feltérképezi, és az elkövetkezendő években más IJF tagállamokban is megrendezésre javasolja.
(Forrásmunkák: Osaekomi by Katsuhiko Kashiwazaki; History of Kosen Judo; Kosen Judo; Kosen Judo posting; Judoforum.com; Judo History Archive; Tokyo Newaza Kenkyukai; judoinfo.com)
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2012
Gergely Attila írása)
