Szakmai pályája elismerésének tartja a most kapott díjat Szepesi József, a szekszárdi OLC–T-Trans Gemenc Judo Klub vezetőedzője, akit a Magyar Judóért-díj aranyfokozatával tüntetett ki a honi sportági szövetség.
A győri díjátadón: Nagy György főtitkár (balról), Csorba Miklós, Tóth Krisztián,
Szepesi József és Nagy András sportigazgató
Ha Gemenc JK, akkor Szepesi József. A szakember és a klub neve óhatatlanul összeforrt az elmúlt évtizedekben. Számos bajnoki érem fémjelzi munkásságát, a korosztályos versenyek közül alig akad olyan, amelyen ne állhatott volna fel a dobogó tetejére egy-egy Szepesi-tanítvány. Nagyban neki köszönhető, hogy a Gemenc JK a jegyzett klubok között van a mai magyar judopalettán. Hatvanharmadik évében jár, büszke nagypapa, de még nem szeretne hátrafelé tekintgetni. Még vannak tervei, amiket a közeljövőben szeretne megvalósítani.
Focista akart lenni, de a sors másképp hozta
Egy véletlennek köszönhetően lett judós. Mint a gyerekek többsége, ő is futballista szeretett volna lenni. Édesapja el is vitte egy tehetségkutatóra az MTK-hoz, de olyan hosszú volt a sor, hogy nem bírták kivárni. Kifelé jövet tompa puffanásokra lettek figyelmesek, éppen judoedzést tartottak. Belestek, s a kis Szepesinek annyira megtetszett, hogy egyből beleszeretett a sportágba. Ott ragadt, és nem bánta meg. Végigjárta a szamárlétrát, a korosztályos versenyeken érmek tucatjait szerezte. A sorkatonai szolgálat a Honvédhoz szólította, itt kijutott neki a felnőtt sikerekből is. Arra a legbüszkébb, hogy egy Hungária-kupán a montreáli olimpia aranyérmesét, a kubai Hector Rodriguezt is legyőzte…
Szekszárdra 1979-ben került, majd az Atomerőmű SE következett. A Tolnai Népújság 2015-ben, hatvanadik születésnapján készített vele interjút, akkor így emlékezett: „Remek csapat jött össze Szekszárdon, három válogatott versenyzőnk is volt, Papp Endre, Varga Ferenc és jómagam. Nagy lendülettel vágtam a munkába, és gyorsan jöttek is a sikerek. Amikor elkezdtem, huszonöten voltak a klubnál, egy évre rá pedig hatvan-hetven fiatalnak tartottam már edzéseket. Egyre többen szerették meg a judót. Ekkor futott be a paksiak megkeresése. Tuncsik József, az első felnőtt Európa-bajnokunk, az első olimpiai érmesünk hívására pedig nem mondhattam nemet. Nyolcvanhatig dolgoztam az ASE-nál, aztán jó időre szakítottam a judóval…”
Hihetetlen, de tíz évig nem volt köze a judóhoz
Tíz évig nem is foglalkozott a judóval (a kispályás foci lett a nagy kedvenc), mígnem az egyik napon odaállt elé a kisfia, az akkor tizenkét éves Dávid, hogy ő is szeretne olyan érmeket, olyan kupákat, amik édesapjának is vannak. A ma már harminchat éves ifjonc a Rendőr Judo Klubban kezdett el cselgáncsozni, édesapja először csak vele foglalkozott, aztán egyre többekkel és többekkel, mígnem azt vette észre, hogy ismét szeretett sportágáért dolgozik. Kétezeregyben alapította meg a Gemenc Judo Klubot, fia már itt lett nemzetközileg is elismert judós. Sorra gyűjtötte az érmeket, de a sors közbeszólt. Három keresztszalag-szakadása után ma már elsősorban edző, s néha – ha az egészsége engedi – egy-egy veterán versenyen szokott rajthoz állni.
A hétvégi csapatbajnokságon két együttessel szerepelt a Gemenc JK
Szepesi József versenyzői csaknem száz aranyat szállítottak eddig a korosztályos bajnokságokról, s amire a szakvezető rendkívül büszke, hogy csapatban a diák, a serdülő és az ifjúsági korosztályban is sikerült felállniuk a dobogó legfelső fokára. Amint mondja, egy klub erejét elsősorban ez – mármint a csapatbajnoki szereplés – mutatja meg, ezért is tartja rendkívül értékesnek ezeket az aranyakat.
Szepesi József – aki többször is hangsúlyozza, hogy felesége nélkül nem juthatott volna idáig – pályája egyik legsikeresebb évein van túl, az Ács Balázs nevével fémjelzett generáció a legeredményesebb a klub történetében, a ma már egyetemista judós a maga tizenkét aranyával máig rekorder. De a jövő is nagyon szépnek ígérkezik.
Újabb tehetséges generációt akar a csúcsra juttatni
„Most egy hasonlóan sikeres korosztály pallérozódik a klubnál” – mondja mosolyogva Szepesi József. Móga Martin, Hilbert József, Sárosdi Ákos, Sándor Máté, Andorka Kende és Metzger Botond képes lehet rá, hogy Ács Balázsék nyomdokaiba lépjen, bár a szakember szerint a mostaniakkal sokkal nehezebb dolga van, mint az előző sikeres generációval. Mondják is neki Ács Balázsék, hogy sokkal finomabban bánik a jelenlegi tízévesekkel, amit Szepesi József nem is tud és nem is akar vitatni. „Más világban élünk – mondja. – A munkát azonban lelkesen elvégzik, s ennek előbb-utóbb meg is lesz az eredménye” – teszi hozzá.
A most megkapott elismerést nagy becsben tartja, mint mondja, azért különösen büszke rá, mert ezzel egy nagyon szűk elit tagjai közé került. A Magyar Judo Szövetség 1998-ban alapította meg ezt a díjat, amelyből évente kettőt-hármat szoktak kiosztani, de olyan esztendő is akadt, amikor egyetlen egy sem talált gazdára. Tolna megyéből a paksi mesteredzőnek, Hangyási Lászlónak, az olimpiai bajnok és világbajnok dr. Kovács Antalnak, valamint a világ- és Európa-bajnok Braun Ákosnak volt korábban ilyen elismerése, most már Szepesi Józsefnek is van. „Még keresem a helyét, de az biztos, hogy nagyon meg fogom becsülni, hiszen ez egy élet munkájának az elismerése” – teszi hozzá.
Addig csinálja, amíg az egészsége engedi
Amikor azt kérdezem Szepesi Józseftől, hogy meddig szeretne még edzősködni, azt mondja, hogy addig, amíg az egészsége engedi. „Most már sokkal többször érzem, hogy fáj a hátam, a derekam, de még vannak céljaim” – fogalmaz az edző. Most az inspirál, hogy az említett tizenéveseket hasonló sikerekhez segítsem, mint amiket Ács Balázs, Sárecz Márton, Mátics András vagy Berlinger Gábor elért – mondja. És még egy célja van: szeretné, ha a Tartsay úti edzőközpont a következő években még tovább szépülne, mert ez a közel ötven gyerek, aki a Gemenc JK égisze alatt készül, megérdemli, hogy a legjobb körülmények között készülhessen egy-egy hazai vagy nemzetközi megmérettetésre.
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2017
Forrás: Teol
Fotó: EJU, Facebook)
